1991 óta létezik Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Alapítvány, feladata a svájci segélyek célszerű, rangsorolt szétosztása. A kormányhatározat alapján a segélyek 10 %-át lehet értékesíteni. Ezzel él a gyergyószentmiklósi alapítvány is. Ebből a jövedelemből segítik a mozgássérülteket, az oktatást, a kórházakat, a várost és az egyházakat, tájékoztatott Kovács Éva, az alapítvány elnöke. A svájci segélyből 21 sokgyermekes családnak vásároltak lakásokat. A svájciak rendszeresen megjelennek és felmérik, mire van a legnagyobb szükség. /Gál Éva Emese: Mi a Szent Miklós Alapítvány? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. június 7.
Oláh István felvázolta a nagy vitát kiváltó csereháti ügy előzményeit. Az 1991-es döntés szerint a svájci adományozás kedvezményezettje a Szent Miklós Alapítvány /Gyergyószentmiklós/. Már akkor kikötötték, hogy Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben svájci segítséggel árvaházat építenek fel Székelyudvarhely fogyatékos gyermekei számára. A Szent Miklós Alapítvány senkit sem hatalmazott fel arra, hogy helyette képviselője legyen. 1996. júniusában az Aris Industrie Rt. elajándékozta az épületet - az építkezés végső szakaszában - a bukaresti Szent Szív görög katolikus kongregációnak, hogy árvaházat létesítsenek, tehát önkényesen változtattak az épület rendeltetésén. Ezt a változtatást a helyiek külföldi újságokból tudták meg. A Vacaroiu kormány, egyik utolsó intézkedéseként /az 1996. nov. 27-én közzétett 1346-os kormányhatározattal/ az építkezés telkét adományozta a bukarestiek apácarendnek. A város tiltakozott ezen döntés ellen, mert a közel 70 ezer lakosú városban mindössze 33 görög katolikus él. Az új kormány megsemmisítette az adományozást, a telek visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Addig azonban folyt az építkezést és a hatóságilag lezárt épületbe beköltözött négy görög katolikus apáca, akiket kiköltözettek onnan. /Oláh István: Csereberehát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./
